A KRUG Champagne olyan megbecsülésnek örvend a borkedvelők körében, hogy még a champagne-ok önmagukban is nagy presztízsű világában is képes a legmagasabb szintre emelkedni. Nehéz lenne felsorolni a világ legismertebb és legelismertebb champagne-jait anélkül, hogy a KRUG neve szerepelne közöttük. A márka leglelkesebb rajongóinak még külön elnevezésük is van: Krugistáknak nevezik őket.
A KRUG neve mindenekelőtt a magas szintű kézműves munkával kapcsolódik össze. Ez azonban mindig kényes egyensúlyt jelent a kereskedelmi szempontok és a mesterségbeli tudás között. Nem könnyű elegendő mennyiséget előállítani úgy, hogy a termelés közben ne váljon ipari jellegűvé.
A KRUG esetében szerencsére a kereslet szinte kimeríthetetlen, a ház szakértelme pedig megkérdőjelezhetetlen.
Ezt szemlélteti a KRUG Grande Cuvée kiadásainak számozása is. A 172ème Édition azt jelenti, hogy a nagy múltú champagne-ház immár 172 alkalommal alkotta meg ezt a cuvée-t. Mindegyik kiadás határozottan különbözik az előzőtől, és mindegyik több mint 120 különböző bor házasításával készül.
Mégis valamennyi ugyanannak a történetnek egy-egy fejezete: egy immár 172 fejezetből álló történeté, amely hat generációt és 182 évet ölel fel.
Ez az egyediség és folytonosság közötti összetett kapcsolat, a mélység és a sokszínűség együttese teszi a KRUG-ot azzá, ami.
Ez a KRUG Champagne története.
A KRUG történetének kezdete
A KRUG Champagne-t – amelyet egyesek a francia pezsgők királyának tartanak – nem francia, hanem egy német származású férfi alapította.
Johann-Joseph Krug, aki később Joseph Krug néven vált ismertté, 1800-ban született a Rajna menti Mainz városában, egy hentes fiaként.
Mainz akkoriban a napóleoni birodalomhoz tartozott. Joseph azonban nem maradt szülővárosában: 1834-ben Párizsba költözött.
Abban az időben Franciaországban nagy kereslet mutatkozott a német könyvelők iránt, akiket különösen megbízhatónak és hozzáértőnek tartottak. Joseph így került a champagne világának egy másik jelentős szereplőjéhez, a Châlons-sur-Marne-ban működő Jacquesson pezsgőházhoz.
A Jacquessonnál végzett munkája során Joseph olyan kiváló könyvelőnek bizonyult, hogy hamarosan a ház kereskedelmi tevékenységébe is bevonták. Utazásai során borkereskedőkkel, importőrökkel és vásárlókkal találkozott, és részt vett a champagne-ok népszerűsítésében.
1840-re már alaposan megismerte a champagne-házasítás művészetét, és pontos elképzelése alakult ki arról, milyen ízvilágot szeretne létrehozni. Tudása olyan szintre fejlődött, hogy más champagne-házak számára is készített cuvée-ket.
Két évvel később, 1842-ben feleségével, Emma-Anne Jaunay-val és fiukkal, Paullal Reimsbe költözött. Emma-Anne egy francia szállodatulajdonos lánya volt, akinek édesapja London Leicester Square negyedében működtetett szállodát.
1843-ban hivatalosan is megalapították a Krug et Cie vállalkozást, más néven a Maison Krugot.
Ezzel megszületett a Champagne KRUG.
Joseph rendkívül erős alapokra helyezte vállalkozását. Folyékonyan beszélt franciául, angolul, németül és oroszul, ami lehetővé tette számára, hogy champagne-jait már a kezdetektől jelentős külföldi piacokra exportálja.
A KRUG kezdeti időszakában a ház különböző szőlőtermelőktől vásárolta a borokat, amelyeket Joseph saját elképzelései szerint házasított, majd KRUG néven értékesített.
Ez az úgynevezett négociant-manipulant (NM) működési modell volt, amely a champagne-vidéken széles körben elterjedt.
A rendszer lehetővé tette, hogy a champagne-házak minden évben kiválasszák a legjobb szőlőültetvényeket és termelőket, anélkül hogy tartósan elköteleződtek volna olyan alapanyagok mellett, amelyek minősége egy adott évjáratban esetleg nem felelt meg az elvárásaiknak.
Ez különösen nagy jelentőséget adott a házasítást végző szakember tudásának: ismernie kellett az évjáratok sajátosságait, a különböző termőterületeket, a termelőket és természetesen a borok összeállításának művészetét.
Olivier Krug, a család hatodik generációjának képviselője így fogalmazta meg az alapító elképzelését:
„A KRUG története egy olyan ember álmával kezdődött, aki elhatározta, hogy minden évben a lehető legjobb minőséget hozza létre. Meggyőződése volt, hogy képes megalkotni egy addig nem létező mesterséget. Minden az egyediségről szólt, arról, hogy évről évre a legjobbat kínálhassa.
Ez volt Joseph Krug álma. Bár nem volt francia, és nem származott borászcsaládból sem, elhatározta, hogy olyan champagne-t hoz létre, amely korábban nem létezett.”
A több évjáratból házasított champagne megszületése
Miközben Joseph kortársai elsősorban az adott év termésében gondolkodtak, ő felismerte, hogy a Maison Krug csak akkor emelkedhet ki igazán a többi champagne-ház közül, ha minden évben képes ugyanolyan magas színvonalú, gazdag és összetett champagne-t készíteni.
Olivier Krug így idézi fel az alapító gondolkodását:
„Egyesek megkérdezték tőle: miért nem készítik el minden évben a legjobb champagne-t?
A válasz az volt, hogy ez lehetetlen. Champagne-ban nem így működnek a dolgok. Minden évben felhasználják a legjobb szőlőt, és bizonyos években évjáratos champagne készül, más években évjárat nélküli.
A nagy champagne-házak arra építették hírnevüket, hogy a régebbi borok házasításával képesek voltak elfedni az évjáratok közötti minőségi különbségeket.
Egy évjárat nélküli champagne azonban soha nem rendelkezett ugyanazzal a minőséggel, hatással, személyiséggel és karakterrel, mint egy nagy évjáratos champagne.
Joseph ezért azt mondta a főnökének: szerintem minden évben olyan champagne-t kellene készítenünk, amely megfelel ezeknek az elvárásoknak.
A főnöke azt válaszolta: nem lehet szembeszállni a természettel. Champagne-ban nem így készül a bor.
Joseph azonban, bár nem volt francia és nem volt borász, kijelentette: én mégis meg fogom alkotni ezt a champagne-t.”
Így született meg a több évjáratból házasított champagne, vagyis a multi-vintage koncepciója.
Fontos azonban különbséget tenni a hagyományos évjárat nélküli (non-vintage, NV) és a több évjáratból házasított (multi-vintage) champagne között.
Az évjárat nélküli champagne-ok mára a champagne-termelés meghatározó részét jelentik. A teljes termelés több mint 80%-át adják, és a nagy champagne-házak legismertebb termékei közé tartoznak.
Ezek elsődleges célja az állandóság: a fogyasztó minden palack felbontásakor lehetőleg ugyanazt az ízvilágot és élményt kapja, függetlenül a szüret évétől.
A multi-vintage champagne más elvet követ.
Bár ennek is célja, hogy minden évben kiváló champagne készüljön, ugyanakkor meg akarja őrizni az adott alapévjárat egyediségét.
Ennek érdekében egy meghatározó évjárat borait korábbi évek gondosan kiválasztott tartalékboraival egészítik ki.
Az alapévjárat gyakran a házasítás jelentős részét adja, míg a korábbi évek borai további mélységet, komplexitást és érettséget biztosítanak.
Így a különböző multi-vintage kiadások karaktere eltérhet egymástól, miközben a minőség változatlanul magas marad.
Röviden:
- A hagyományos évjárat nélküli champagne célja az ízvilág állandósága.
- A multi-vintage champagne célja az egyedi karakter megőrzése, állandóan magas minőség mellett.
Joseph Krug erre az elképzelésre alapozva teremtette meg a KRUG Grande Cuvée-t.
KRUG Grande Cuvée – több mint 120 bor egyetlen champagne-ban
Olivier Krug a Grande Cuvée 172ème Édition példáján keresztül magyarázza el a ház filozófiáját:
„A KRUG alapja az egyediség gondolata. Nem csupán különböző szőlőfajtákat házasítunk, hanem különböző parcellákról és különböző évekből származó borokat is.
A KRUG Grande Cuvée 172ème Édition a 2016-os szüret után született meg. Ez jó év volt, rendkívül elegáns borokkal.
Kiválasztottunk néhány bort 2016-ból, majd további tizenegy év terméséhez nyúltunk vissza. Végül 146 különböző bort választottunk ki ehhez a champagne-hoz.
Így a pohárban 2016-tól egészen 1998-ig terjedő évjáratok borai találhatók. Több mint 25 év kellett ahhoz, hogy ez a palack megszülessen.
Minden egyes parcellára külön figyelmet kell fordítanunk. A házasítás művészete döntő jelentőségű.
Egy ilyen bor létrehozása húsz év munkáját is jelentheti. Ez a champagne 146 borból, tizenkét különböző év terméséből áll.”
Olivier szerint a KRUG filozófiáját nem lehet pusztán a szőlőfajták százalékos arányával leírni.
„Ha megadnám a százalékos arányokat, úgy beszélnék, mint egy hagyományos évjárat nélküli champagne-ról, és nem mondanám el a teljes történetet.
Gyakran kérdezik tőlem, milyen arányban használunk Pinot Noirt, Chardonnay-t és Meunier-t.
A válaszom az, hogy nem a szőlőfajtákról, hanem a parcellákról van szó.
Minden évben körülbelül 300 különböző bort készítünk.
Champagne-jaink célja Champagne lehető leggazdagabb kifejezése.
A boraink létrehozásakor nem a származás, hanem az egyéniség számít. Nem érdekel bennünket a bor útlevele.
Nem arról van szó, hogy Pinot Noir, Chardonnay vagy Meunier. Arról van szó, hogyan tudjuk Champagne legteljesebb, leggazdagabb kifejezését megalkotni.
Ez volt Joseph Krug elképzelése.”
A KRUG család következő generációi
1866-ban Joseph fia, Paul Krug vette át a vállalkozás irányítását.
Paul korábban számos üzleti útra elkísérte édesapját, így közvetlenül tőle tanulta meg a champagne-kereskedelem és a házasítás alapjait.
Az ő vezetése alatt a Maison Krug jelentős fejlődésnek indult. Különösen az Egyesült Királyságban sikerült erős piaci pozíciókat kialakítania.
1868-ban Paul a vállalkozást átköltöztette a Reimsben található, ma is ismert címre:
5 Rue Coquebert, Reims.
Paul után fia, Joseph Krug II vette át a ház irányítását.
Vezetői időszakát azonban megszakította az első világháború. Joseph II hadifogságba került, ezért a vállalkozást felesége, Jeanne irányította.
A háború után Joseph II egészségi állapota nehezen állt helyre, ezért unokaöccse, Jean Seydoux is bekapcsolódott a vezetésbe.
Ezekben a nehéz években születtek meg a KRUG történetének legnagyobb évjáratai közül néhányan, köztük az 1926-os és az 1928-as KRUG.
Ezek a champagne-ok jelentősen hozzájárultak a ház legendás hírnevéhez.
A korabeli méltatások szerint olyan élményt nyújtottak, „mintha angyalok szálltak volna le a mennyből”.
Joseph II után fia, Paul II vette át a vezetést, aki az 1950-es évektől az 1970-es évekig irányította a vállalkozást.
Ebben az időszakban a KRUG család több generációja is részt vett a ház életében. Az 1966-os évjárat például a család negyedik, ötödik és hatodik generációjának történetéhez is kapcsolódott.
A következő időszak meghatározó szereplői az ötödik generációhoz tartozó testvérek, Henri és Rémi Krug lettek, akikhez később a hatodik generáció képviselője, Olivier Krug is csatlakozott.
A KRUG és a Rémy Cointreau
Mielőtt Paul II átadta volna a vezetést fiainak, stratégiai döntést hozott: a Maison Krugot eladta a Rémy Cointreau csoportnak.
Úgy vélte, hogy egy nagyobb vállalatcsoporthoz tartozva a champagne-ház hosszú távon biztosabb pénzügyi háttérrel működhet, anélkül hogy növelnie kellene a termelést vagy ipari méretű gyártásra kellene áttérnie.
Paul II számára alapelv volt, hogy a KRUG champagne-jainak minősége soha nem szenvedhet kompromisszumot.
Meggyőződése szerint egy jó champagne-ház minden champagne-jának azonos minőségi szintet kell képviselnie. Nem lehetnek másodrangú tételek.
Ehhez azonban jelentős pénzügyi forrásokra és türelemre volt szükség.
1970-ben a Maison Krug csatlakozott a Rémy Cointreau csoporthoz, azzal a feltétellel, hogy a ház vezetése továbbra is a KRUG család kezében marad.
Nem sokkal később Henri és Rémi Krug vették át az irányítást, és a vállalkozás történetének egyik legjelentősebb fejlődési időszakát indították el.
Saját szőlőültetvények és két legendás Clos
Az 1970-es években a Krug testvérek összesen mintegy 21 hektárnyi saját szőlőterületet vásároltak Champagne különböző részein, többek között Ambonnay, Aÿ, Le Mesnil-sur-Oger és Trépail környékén.
Ezzel a ház működése megváltozott: a korábbi, kizárólag külső termelőktől vásárolt borokra épülő rendszer mellett megjelent a saját szőlő feldolgozása is.
A változás legfontosabb eredménye két önálló, egyetlen szőlőültetvényről származó champagne megszületése volt:
KRUG Clos du Mesnil Blanc de Blancs Brut, amely kizárólag Chardonnay-ból készül, valamint KRUG Clos d’Ambonnay Blanc de Noirs Brut, amely 100% Pinot Noir.
A két bekerített szőlőültetvény olyan minőségű termést adott, hogy Henri és Rémi Krug úgy döntöttek, ezek borait önálló champagne-ként is érdemes bemutatni.
A francia clos szó fallal körülvett szőlőültetvényt jelent.
KRUG Clos du Mesnil
A Clos du Mesnil 1,84 hektáros szőlőterületét 1698 óta kőfal veszi körül.
A területet régóta Chardonnay-val telepítették be, termését korábban a Champagne Salon készítéséhez is felhasználták.
Miután a Krug testvérek megvásárolták az ültetvényt, a Clos du Mesnil borai kezdetben a Grande Cuvée házasításába kerültek.
1979-ben azonban megszületett az első önálló KRUG Clos du Mesnil.
A champagne legalább tíz évet tölt a KRUG pincéiben, mielőtt forgalomba kerül.
KRUG Clos d’Ambonnay
A Clos d’Ambonnay mindössze 0,68 hektáros, Pinot Noirral telepített szőlőültetvény.
A területet 1766 óta veszi körül kőfal, bár a szőlőtelepítés csak a 20. században történt.
A KRUG hét év keresés után, 1991-ben vásárolta meg az ültetvényt.
Az első önálló Clos d’Ambonnay champagne a 2007-es bemutatással jelent meg, és a palackok legalább tizenkét évig érlelődnek a ház pincéiben.
Mindkét ültetvény kizárólagos KRUG-birtok, és önálló champagne csak a legjobb évjáratokban készül róluk.
A termelés rendkívül korlátozott.
A Clos d’Ambonnay például tizennyolc év alatt mindössze hat alkalommal jelent meg, évjáratonként körülbelül 5000 palackos mennyiségben.
Ezek a champagne-ok az egyetlen szőlőültetvényről származó, egyetlen évjáratból és egyetlen szőlőfajtából készülő champagne-ok legjelentősebb korai képviselői közé tartoznak.
A KRUG Rosé megszületése
Henri és Rémi Krug vezetésének másik meghatározó eredménye a KRUG Rosé megalkotása volt.
A testvéreket éveken át kérdezték arról, miért nem készít a KRUG rozé champagne-t.
Végül úgy döntöttek, hogy ha a ház valaha rosét készít, annak ugyanazt a karaktert és minőséget kell képviselnie, mint minden más KRUG champagne-nak.
1976-ban kezdték meg a kísérleteket.
Hét év munkájára volt szükség ahhoz, hogy 1983-ban bemutathassák az első KRUG Rosét.
A champagne jellegzetes, mély lazacszínét részben egy héjon erjesztett Pinot Noir vörösbor hozzáadásával érik el.
Ez a vörösbor a házasítás körülbelül 11%-át teszi ki, és egy Aÿ környéki parcelláról származik.
A vörösbort a készítési folyamat késői szakaszában adják a házasításhoz. Ez az eljárás Champagne-ban megengedett, míg más francia pezsgőeredet-megjelöléseknél általában nem alkalmazható.
A KRUG Rosé a Grande Cuvée-hez hasonlóan minden évben elkészül, és egymást követő kiadásszámokat kap.
A házasítás mindhárom champagne-i szőlőfajtát tartalmazza, egy meghatározó alapévjárattal, amely a cuvée körülbelül felét adja.
A champagne a forgalomba kerülés előtt legalább öt évig érlelődik a KRUG pincéiben.
KRUG Collection – az évjáratos champagne második élete
A Krug testvérek az 1980-as évek elején vezették be a KRUG Collection sorozatot is.
Ennek alapgondolata az volt, hogy a ház bizonyos évjáratos champagne-jait nem hozzák azonnal forgalomba, hanem további hosszú évekre a pincében tartják.
A hagyományos KRUG Vintage champagne-ok csak a kiválasztott évjáratokban készülnek, és általában körülbelül tízéves érlelés után kerülnek piacra.
A KRUG Collection esetében ezeket a palackokat további egy évtizedig vagy még tovább érlelik.
Így a champagne új aromákat és ízeket fejleszt ki, amelyeket a ház a bor „második életének” nevez.
A KRUG Collection tételei ezért gyakran legalább húszéves érlelés után jutnak el a fogyasztókhoz.
A KRUG az LVMH csoportban
1999-ben, amikor Henri és Rémi Krug fokozatosan visszavonulásra készültek, a Maison Krug bejelentette, hogy a Rémy Cointreau csoporttól az LVMH tulajdonába kerül.
Egy évtizeddel később Henri fia, a hatodik generációt képviselő Olivier Krug vette át a ház vezető szerepét.
Olivier az elmúlt több mint tizenöt évben arra törekedett, hogy a KRUG világát új élményekkel, kulturális kapcsolatokkal és vendéglátási kezdeményezésekkel bővítse.
2017-ben teljesen felújították a reimsi, Rue Coquebert 5. szám alatti történelmi épületet.
Az új terek között megjelent egy kóstolóhelyiség, amely a The Wall of 400 Wines, vagyis „A 400 bor fala” nevet kapta.
Ez arra a körülbelül 400 borra utal, amelyet a ház pincemestere minden évben megvizsgál a Grande Cuvée következő kiadásának összeállításakor.
Az épületben étterem is helyet kapott, ahol Michelin-csillagos séfek által kialakított étel- és champagne-párosításokat mutatnak be.
Az épület alatt továbbra is megtalálhatók a történelmi pincék és a tartalékborok gyűjteményei.
2023-ban megnyílt a Maison Krug Lodge, amely a ház trépail-i szőlőültetvényeire néz.
A vendéglátóhely a régi loges de vignerons hagyományát értelmezi újra. Ezek eredetileg egyszerű, szőlőművelők által használt építmények voltak, amelyek szerszámtárolóként és menedékként szolgáltak.
2024-ben egy további jelentős beruházás valósult meg: megnyílt az új Joseph Winery.
A hét évig tartó fejlesztés eredményeként létrejött, környezettudatosan tervezett, korszerű borászati létesítmény a Clos d’Ambonnay területén található.
Itt végzik a KRUG borainak erjesztésével és házasításával kapcsolatos munkák jelentős részét.
KRUG, zene és gasztronómia
Olivier Krug a champagne-házat a zene és a gasztronómia világával is szorosabb kapcsolatba hozta.
A japán zeneszerző, Ryuichi Sakamoto a KRUG champagne kóstolása során szerzett élményeiből merített ihletet, és megalkotta a Suite for Krug in 2008 című zeneművet.
A ház emellett évente megrendezi a Single Ingredient kampányt.
Ennek keretében a világ vezető séfjeit arra kérik, hogy egyetlen meghatározott alapanyag köré építsenek olyan ételeket, amelyek a KRUG champagne-okhoz illenek.
A korábbi témák között szerepelt:
- 2022: sárgarépa
- 2023: citrom
- 2024: virágok
A kezdeményezés célja annak bemutatása, hogy egyetlen alapanyag is számtalan ízvilágot és gasztronómiai élményt kínálhat, akárcsak a KRUG különböző champagne-jai.
Hogyan készül a KRUG Champagne?
A KRUG történetének megismerése után érdemes közelebbről is megvizsgálni a ház borkészítési módszereit.
Joseph Krug eredetileg a házasítás művészetére alapozta vállalkozását.
Ezt a tudást a család egymást követő generációi örökítették tovább.
1979-ben azonban a ház történetében először a családon kívülről érkező szakembert neveztek ki pincemesternek.
A KRUG ma körülbelül 21 hektár saját szőlőültetvénnyel rendelkezik, amely a szükséges szőlőmennyiség mintegy 30%-át biztosítja.
A fennmaradó részt több mint száz champagne-i szőlőtermelőtől vásárolják.
Sok termelőcsaláddal már több generáció óta együtt dolgoznak.
A ház mindhárom fő champagne-i szőlőfajtát használja:
- Pinot Noir
- Chardonnay
- Pinot Meunier
A szőlőt viszonylag magas savtartalommal és alacsonyabb cukorfokon szüretelik.
A préselést a szőlőültetvényekhez közel végzik, hogy a mustot gyorsan feldolgozhassák.
A must ezt követően körülbelül 24 órát tölt egy előkészítő tartályban.
A KRUG több mint 400 különböző szőlőparcelláról dolgozik, és az egyes tételeket külön-külön erjeszti.
Évente körülbelül 300 különböző alapbor készül.
A 205 literes tölgyfahordók szerepe
A KRUG egyik legfontosabb sajátossága, hogy alapborait kis méretű, 205 literes tölgyfahordókban erjeszti.
Ezt az eljárást franciául vinification sous bois, vagyis fában történő erjesztés néven ismerik.
A ház a nagy champagne-termelők között az egyik legkövetkezetesebb alkalmazója ennek a módszernek.
A hordókhoz az Argonne erdőségből származó tölgyfát használják.
A hordók nem újak: többször felhasználják őket, életkoruk négytől akár negyven évig terjedhet, átlagosan körülbelül húszévesek.
Az új hordókat az első két-három évben második és harmadik préselésből származó szőlőlével kezelik, hogy csökkentsék a fa erőteljes aromáinak hatását.
A cél ugyanis nem az, hogy a bor hangsúlyos tölgyfaízt kapjon.
A fahordó elsődleges szerepe a lassú, szabályozott oxigéncsere biztosítása.
A fa szerkezetén keresztül kis mennyiségű oxigén jut a borhoz, ami elősegíti az összetettebb aromák kialakulását.
Az erjedés során így finom oxidatív jegyek és mélyebb ízek fejlődhetnek ki.
A borokat több hónapig tartják a hordókban.
A KRUG nem törekszik tudatosan az almasavbontásra, vagyis a malolaktikus erjedésre. Ha azonban ez természetes módon mégis megindul, nem feltétlenül akadályozzák meg.
A borok többsége nem megy át malolaktikus erjedésen.
A hordókat rendszeresen feltöltik ugyanarról a parcelláról származó borral, hogy csökkentsék a nem kívánt oxidációt.
A hordós időszak után a borokat rozsdamentes acéltartályokba helyezik át, hogy megőrizzék frissességüket és savszerkezetüket.
Az erjesztés rendszerint szárazra történik, a maradékcukor-tartalom pedig nem haladja meg a 6,5 grammot literenként.
Érdekes sajátosság, hogy a KRUG hordóit nem használják hosszú távú fahordós érlelésre.
A borok csak az erjesztés néhány hónapját töltik bennük.
Az év fennmaradó részében a hordók üresen állnak, ezért rendszeresen vízzel kell nedvesíteni őket, hogy a fa ne száradjon ki.
A KRUG kóstolóbizottsága
A KRUG működésének középpontjában a kóstolóbizottság áll.
Ez az öttagú testület dönt arról, hogy az egyes borok milyen szerepet kaphatnak a ház különböző champagne-jaiban.
A bizottság munkáját Olivier Krug és Julie Cavil pincemester vezeti, aki Eric Lebel utódjaként vette át ezt a feladatot.
A bizottság minden évben végigkóstolja a rendelkezésre álló alapborokat és a tartalékborok gyűjteményét.
Azt vizsgálják, mely borok alkalmasak a Grande Cuvée, a KRUG Rosé, a KRUG Vintage vagy a KRUG Collection összeállításához.
A kivételes évjáratokban arról is döntenek, hogy készülhet-e önálló Clos du Mesnil vagy Clos d’Ambonnay.
A KRUG házasítási módszerének egyik alapelve, hogy nincsenek előre meghatározott receptek vagy merev arányok.
A döntések alapja kizárólag az illat, az íz és a bor egyéni karaktere.
A több száz bor első kóstolása után a bizottság összeállít egy szűkebb válogatást.
A tagok ezután szavaznak a borokról, és meghatározzák az alapévjárat kívánt karakterét.
A kóstolás és az értékelés több hónapon keresztül, számos alkalommal megismétlődik.
Ennek során azt is figyelik, hogyan fejlődnek és változnak az egyes borok.
Minden újabb kóstolás közelebb viszi a bizottságot a végleges házasításhoz.
A Grande Cuvée végső összeállítása
A KRUG Grande Cuvée esetében az alapévjárat kiválasztása után több mint 120 különböző bort házasítanak.
Ezek akár tíz vagy több különböző év terméséből származhatnak.
Az alapévjárat rendszerint a házasítás körülbelül felét adja.
A többi bort korábbi évjáratokból választják ki, amelyek mélységet, érettséget és további aromarétegeket biztosítanak.
A kész házasítást ezt követően palackozzák, majd legalább hét évig finomseprőn érlelik.
A házasítás egyes összetevői már önmagukban is akár tizenöt évesek lehetnek.
A KRUG minden champagne-ját akkor hozza forgalomba, amikor a ház megítélése szerint elérte a megfelelő érettséget.
Ezért a palackok hosszú éveket töltenek a reimsi pincékben, mielőtt a fogyasztókhoz kerülnének.
A KRUG filozófiájának lényege, hogy a természet minden évben más alapanyagokat ad, a ház feladata pedig az, hogy ezekből minden alkalommal a lehető legmagasabb minőségű champagne-t alkossa meg.
A Grande Cuvée egyes kiadásai ezért nem egyformák, és nem is kívánnak azok lenni.
Mindegyik saját személyiséggel rendelkezik, miközben ugyanannak a Joseph Krug által 1843-ban megfogalmazott elképzelésnek a folytatása.
Ez a KRUG Champagne történetének és borkészítési filozófiájának alapja.
